Tapasztald meg az örök életet! Október 24.
Jn 17,3
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
(Jn 17,3)
Ahhoz, hogy teljesen megértsük, mi az örök élet, hasznos lesz megértenünk, hogy mi nem az. Az örök élet nem a véget nem érő létezés. Mindenki létezni fog, vagy a mennyben, vagy a pokolban. Az örök élet nem végtelen létezés a menny áldásaiban a fizikai halált követően. A János 3,36 és 5,24 rámutat, hogy az örök élet a hívő ember jelen idejű tulajdona. Jézus a János 17,3-ban úgy határozza meg az örök életet, mint az Atya és Jézus Krisztus megismerését.
Az „ismer” szó intimitást és kijelentést fejez ki a puszta intellektuális ismeret helyett. Így az örök élet azt jelenti, hogy intim, személyes kapcsolatban állunk Istennel, az Atyával és Jézussal, a Fiúval. A János 3,16 alapján az üdvösség lényege ez a közeli kapcsolat Istennel. Bűneink bocsánata nem képezi az üdvösség lényegét; bűneink bocsánata eszköz üdvösségünk megszerzéséhez, melynek lényege az intim kapcsolat az Atyával.
Nem lehetünk közeli kapcsolatban egy szent Istennel, ha szentségtelen bűnösök vagyunk. A bűn akadályként állt közénk és Isten közé. Foglalkozni kellett vele, és Jézus ezt meg is tette; de ha üdvösségünk megáll a megbocsátásnál, akkor kimaradunk az örök életből – az intim kapcsolatból Istennel.
Csodálatos dolog megbocsátást és megtisztulást nyerni minden bűnünkből Jézus Krisztus vérén keresztül. Hatalmas reménység előre örülni a mennyei örökkévalóságnak. Azonban már ma is élvezheted az üdvösséged legnagyobb áldását: intim, szemtől szembeni kapcsolatot Istennel, az Atyával és Jézussal, a Fiúval.